álláskereső weboldal

A munkaerőpiaci reform, ahol az ember dönt, a mesterséges intelligencia támogatást nyújt, a blokklánc fizet

Vásárlás most!

Ha mondjuk az elmúlt 20 évben veled is előfordult, hogy munkát kellett keresned, nagy esély van rá, hogy belebotlottál valamelyik ismert online álláskereső weboldalba. Egy olyan felületbe, amely felsorolja a munkáltatók által meghirdetett állásajánlatokat, melyeket régen, szüleink idejében, a különböző üzletek kirakataiban illetve az újságok hasábjain lehetett látni.

Eleinte csak egy vagy két ilyen weboldal létezett, de ma már több ezer, nyitott pozíciókat hirdető platform létezik, ahol az álláskeresők a maguk módján keresgélhetnek és találhatják meg álmaik munkáját. Vannak oldalak, melyek csak egy adott iparágra összpontosítanak, míg mások a földrajzi elhelyezkedésre helyezik a hangsúlyt. Azonban egy dolog közös bennük: az álláskeresőknek próbálják a lehető legtöbb elérhető állásajánlatot listázni.

Ezzel csak egyetlen óriási probléma van. Egyre több a meghirdetett álláslehetőség, ami egy bizonyos szint után kezd kezelhetetlenné válni. Az Egyesült Államokban tavaly 6,7 millió betöltetlen pozíciót hirdetettek meg, míg Kínában 4,8 milliót. 2019 év elején viszont csak 1,9 millió új munkahely volt publikálva, így elmondhatjuk, hogy az álláskeresés világszerte egyre nagyobb problémává válik, melyet milliók érezhetnek saját bőrükön.

Ami a technológiai hátteret illeti, milliárdnyi nyilvántartást kell elemezni és összehangolni, ezért csak és kizárólag a mesterséges intelligencia adhat tényleges megoldást. Maga a toborzás és a kiválasztási folyamat sem egyszerű, hát akkor még megtalálni a megfelelő embert. A HR-eseknek nincs idejük és türelmek minden jelöltet alaposan megismerni, a munkáltatóknak nincs annyi pénzük, hogy ezt mind finanszírozzák. A Society of Human Resource Management (Humánerőforrás Menedzsment Társaság) nemrégiben közzétett felmérése szerint egy ember felvétele átlagosan 4000 dolláros költséggel jár. Tehát a toborzóknak nincs annyi idejük és türelmük, hogy azt interjúkra fecséreljék, míg a munkáltatóknak nincs annyi pénzük, hogy erre a folyamatra költsenek. Tehát úgy tűnik, hogy a modern technológia önmagában képes lenne időt és pénzt is megtakarítani, minden folyamatban résztvevő számára, legyen az a munkáltató vagy a HR-es.

Most bemutatunk egy olyan háromoldalú piaci modellt, ahol az álláskeresők, a munkáltatók és az állásokat megjelenítő felületetek megoszthatják a legjobb lehetőségeket, a mesterséges intelligencia és a blokklánc segítségével, miközben nem feledkeznek meg a legfontosabb tényezőről sem, az emberről.

Álláskereső felületek, melyek még a 90-es évek ötleteire és technológiájára támaszkodnak

A múltban sajnos az emberi tényező fontosságát nem ismerték el még a legnagyobb piacvezetők sem. A Monster, a legnagyobb és legismertebb álláshirdető oldal, a közzétett álláslehetőségeket iparágakra bontotta és végtelen mennyiségű álláshirdetéssel árasztotta el felhasználóit. Az Indeed, az állások típusa szerint rendezte hirdetéseit, mint otthonról végezhető munka, nyári munka vagy éppen önkéntes, de végül az álláskeresőknek kellett a munkakereséssel járó tortúrát végigcsinálniuk, saját igényeiknek megfelelően órákig keresgélniük illetve önéletrajzot feltölteniük.

A technológiára összpontosító álláskereső felület a Dice és a reklámra illetve marketingre fókuszáló weboldal a TalentZoo szintén nem nyújtanak nagy értéket felhasználóiknak azon kívül, hogy a Jobfeed-től, a világ egyik legnagyobb állás adatbázisából, konkrét hirdetéseket vesznek át és azokat weboldalukon közzéteszik. Egyesek örülnek annak, hogy hozzáférhetnek ehhez a hatalmas adatbázishoz, mert önéletrajzuk tökéletesen megfelel az előírt követelményeknek, mások hónapokig tartó keresgélés után sem látják a kiutat. Ezen weboldalak mindössze töredékét nyújtják annak, amit az Indeed vagy a Monster kínál. A céges HR-esek és az állásközvetítő ügynökségek a már említett weboldalakon (Monster, Indeed, a CV-Library, a TotalJobs és a Dice) teszik közzé álláshirdetéseiket. Ugyanaz az állásajánlat többféleképpen megjelenik a különböző platformokon, ezzel még több álláskeresőhöz eljutva, így előfordulhat, hogy egy-egy pozícióra több ezer önéletrajz érkezik.

Az álláshirdető oldalak jelenleg is népszerűek, mivel a frissdiplomások továbbra is vért izzadnak azért, hogy bekerüljenek a munkaerőpiacra, emellett pedig a karrierjüket megváltoztatni kívánó szakemberek is ezeken a weboldalakon próbálnak sokszor kis szerencsével, álláshoz jutni. Amikor kilépünk az iskolapadból, semmit sem tudunk a munkaerőpiaci viszonyokról, ezért hamarosan a Google lesz a legmegbízhatóbb barátunk. Nyilván a legismertebb és a Google keresési algoritmusának legmegfelelőbb álláshirdető felületeket dobja ki, amik átlagosan több ezer meghirdetett pozíciót kínálnak, ezért nem meglepő, hogy idővel ezen platformokhoz valósággal hozzánövünk.

A hagyományos álláshirdető oldalakon kívül, még a közösségi média nyújthat segítséget az álláskeresésben. Az egyik legismertebb a LinkedIn, ahol professzionális toborzók válogathatnak a potenciális jelöltek között. Előnye az, hogy kapcsolódási pontot biztosít a B2B, B2C és C2C számára. További, kevésbé karrier központú közösségi hálók, például a Facebook, a Twitter, az Instagram, a Snapchat, a Google, de ezek nem arra lettek fejlesztve, hogy megoldják az álláskeresés problémáit.

Az álláskereső weboldalak, a közösségi média és toborzó felületek azok a helyek, ahol a munkáltatók és a leendő munkavállalók megpróbálnak a másik költségére játszadozni. A munkáltatók annyi információt próbálnak összegyűjteni az álláskeresőkről, amennyit csak tudnak, és a jelöltek olyan sok munkahelyre próbálnak jelentkezni, amennyire csak lehetséges, attól függetlenül, hogy képzettek e vagy sem. A szolgáltatás az álláskeresők számára ingyenes, a munkáltatók nagyjából 0,5 dollárt fizetnek a kattintások és durván 20%-os ún. elhelyezési díjat fizetnek az ügynökségeknek minden sikeres felvétel után. Az álláskereső felületek és az ügynökségek kevésbé motiváltak üzleti modelljük megváltoztatásra, mivel a munkáltatóknak mindig is szükségük lesz szolgáltatásaikra. A munkaerőpiac és a toborzó ipar viszont egy olyan pont felé közelít, ahol egyetlen megoldás sem képes kezelni a jelenlegi jelentkezők óriási számát.

Mesterséges intelligencia és a blokklánc technológia

Az alkalmazottak ismerik a jó alkalmazottakat, az emberek pedig a jó embereket! Ez közismert tény, és számos esetben a vállalatok az alkalmazottaik által ajánlott személyeket szeretnék felhasználni egy kezelhető jelöltkészlet létrehozására. Míg a nagyvállalatok kifejezetten vonzódnak ezen elképzeléshez, mivel rendelkeznek elegendő forrással a sikeresen ajánlatot tevő munkáltató jutalmazására, addig millió kis- és közepes méretű vállalkozás van, amely alacsony költségvetésének köszönhetően inkább az olcsóbb álláskereső oldalakra támaszkodik továbbra is.

Viszont a technológia folyamatosan fejlődik, így ami ma még elképzelhetetlen, holnap már valóság. Például egy évtizeddel ezelőtt, amikor az Uber megpróbált versenyezni a taxiparral, úgy, hogy egyetlen egy sárga taxijuk sem volt, a céget őrültnek nyilvánították. Amikor az Airbnb a san Francisco-i stúdió irodájában próbált szálláslehetőséget kínálni pótággyal, mindenki elmebetegnek nézte őket. Ma az Uber napi 15 millió utast szállít, az Airbnb pedig napi 140 000 utazót közvetít több mint 190 ország házigazdájához. Miért ne működne ugyanez a megosztási modell a munkaerőpiacon is, ahol a tehetségeket vinnék a lehetőségekhez, illetve az álláskeresőket a munkáltatókhoz egy globális hálózaton keresztül?

Már vannak olyan cégek, amelyek hasonló megoldásokat fejlesztettek a toborzó ipar számára. A Plentix egy olyan társaság, amelynek célja, hogy minden résztvevőt összekapcsoljon és jutalmazzon egy online ajánlási programban, amelyet blokklánc működtet. A kriptovaluta egy modern technológia a fizetésekhez és a referenciát adók jutalmazására, de ha ez az egyetlen újdonság a toborzásban, attól még a probléma fennáll. Ugyanezek az állítások vonatkozhatnak az Aworker projektre is, amely valójában egy olyan protokollt vezetett be, amelyet közvetlenül a vállalatok alkalmazásaiba lehet integrálni. De mi az értelme egy olyan hálózatnak, amely a rossz szándékú felhasználók számára könnyen kihasználható? Ezeket a hiányosságokat a legtöbb blokklánc alapú projektben láthatjuk, amelyek lehetőséget nyújtanak a peer-to-peer referenciák jutalmazására, például a WOM. Viszont a csak kriptovalutával való jutalmazási rendszer nem elég ahhoz, hogy megreformáljuk az állás- és munkaerő keresést.

A leginnovatívabb megoldást a Canlead nyújtja, amely a LinkedIn alapú közösségi hálózatok koncepcióját kijavítva, a megosztó gazdaság lehetőségeit illeszti be projektjébe, mint az Uber és az Airbnb, ezeken felül pedig a token ökoszisztémát használja arra, hogy minden sikeresen referenciát nyújtó munkavállalót megjutalmazzon.

A Canlead többszereplős ösztönző rendszere motiválja a munkáltatókat, az álláskeresőket és ajánlóikat is. A Canlead egy blokkláncon alapuló online munka- és üzleti lehetőségek megosztásának és referenciáinak piaca. Piac, mert a toborzók vagy a referenciát adók (bármelyikünk lehet) egymással együttműködnek összekapcsolt társaik hálózatán belül. A technológia fontos szerepet játszik, de a legfontosabb tényező az ember. Mint decentralizált platform, beépített ösztönzők vannak mindenki számára, hogy a lehető legjobb szándékuk szerint motiválják a résztvevőket az együttműködésre.

A jövőben több millió aktív referenciát adó személyre lehet számítani, akik megpróbálnak majd alaptalanul is jutalmakhoz jutni. Nos, a Canleadnak van megoldása erre a kihívásra is. Annak érdekében, hogy személyre szabott, vonzó és időszerű ajánlásokat nyújtson be (legyen az munka vagy üzleti lehetőség) több millió jelölt (kereső, barát, volt munkatárs) és ügyfél (munkáltatók, tulajdonosok, szolgáltatók), akikre referenciát adók milliói hivatkoznak, a Canlead A FEEFER mesterséges intelligencia az egyes lehetőségeknek megfelelő súlyt ad. Ez lesz a rendezési lehetőségek egyik fő mutatója. A legkötelezettebb és a közelmúltban tett referenciák és lehetőségek magasabb súlyozással bírnak, míg a régen alkalmazott lehetőségek alacsonyabb súlyozást kapnak.

A Canlead a sikeres referencia adókat úgy jutalmazza, hogy egyszerűsíti a fizetési folyamatot az Ethereum blokkláncán tárolt fejlett intelligens szerződésekkel. Az egyik ilyen szerződés a Canlead Fee Staking System intelligens szerződés (FairOp), ahol az ügyfél vagy a munkáltató tokeneket költ az álláslehetőségeik reklámozására, a referens pedig tokeneket vesz fel az ajánlat megszerzése érdekében és a sikeres referencia díj igénylésére, közvetlenül a blokklánc által biztosított rendszeren belül.

Az egész rendszer a helyes viselkedést érvényesíti a díjszámítási rendszer és az új felhasználói szerepkörök kombinációjának felhasználásával. Olyan felhasználói egyének jelennek meg, mint például a hitelesítő, aki ellenőrzi az álláslehetőséget és a referencia hitelességét, valamint a közvetítő, aki a felek közötti konfliktusokat kezeli, illetve közvetít az ügyfél, az álláskereső és a referenciát nyújtó munkavállaló között. A Canlead nemcsak megoldja a lehetőségek igazolásának és a referenciák nyújtásának problémáját, hanem önszabályozott ökoszisztémát is kínál, így nincs többé csaló felhasználói profil, illetve hamis állásajánlat, melyből sajnos egyre több van a hagyományos álláskereső oldalakon.

A Canlead tapasztalt csapatával és egy működő MVP-vel jó úton halad, de csak az idő fogja megmondani, hogy a technológiák kombinációja és a referenshálózat létrehozása megoldja-e a munkakeresést, a toborzást és az álláskereséssel járó stresszt és frusztrációt. A Canlead platformon továbbra is több millió munkahely és felhasználó lesz elérhető, melyet a Jobfeed-től vesz át, de csak az öt legmegfelelőbb jelöltre lehet referenciát adni. A munkáltatók kiváló tehetségek között válogathatnak és minden sikeres felvétel után ajánlati díjat fizetnek. Tehát végül az ember dönt a mesterséges intelligencia támogatásával, melyet a blokklánc fizet. A Canlead még csak most lépett a piacra, de már figyelemfelkeltő újításokon dolgozik, míg a Monster, az Indeed és a LinkedIn hosszú évek óta fontos szereplőknek számítanak, de még nem tudtak semmilyen innovációt felmutatni.

Összefoglalásként

Az Uber a kiszolgálás sebességére, a kényelemre és az alacsony költségekre összpontosított, így most egyeduralkodó, több mint 11 milliárd dolláros bevétellel, mivel a viteldíj mindössze 20-25%-át tartja meg, a többit megkapja a sofőr. Az Airbnb lehetőséget adott a házigazdáknak egy olyan mellékállás végzéséhez, amelynek alacsony költsége van. Most 2,6 milliárd dolláros bevételt szerez azáltal, hogy a vendégeitől 5-15%-ot, a házigazdáktól csupán 3%-ot számít fel. Mindkét vállalat innovatív megoldásaival hódította meg az egyre növekvő piacot, ahogyan a Canlead is teszi.

Az amúgy is bonyolult munkaerő piacon egy olyan megosztási és referencia rendszerre lenne szükség, ahol közvetlen módon és költséghatékonyan tudnánk kapcsolatot építeni harmadik fél nélkül. Nyilvánvaló, hogy az álláskereső oldalak távol állnak a megszűnéstől, de a decentralizált platformok bevezetésével, sokkal egészségesebb gazdaságban reménykedhetünk, ahol a vállalatok megtalálják a legjobb jelölteket, és a munkát keresők is álmaik állását anélkül, hogy aktívan keresnék azt.

Vásárlás most!
Coinmixed logo
Neked van
Kapsz
Email
Vásárlás regisztráció nélkül!
Telefonszám
Vezetéknév
Keresztnév
Tárcacím a kiküldéshez

Likeolj bennünket!

Facebook Pagelike Widget