Mi az a tokenégetés? Útmutató

Vásárlás most!

1.Mi is a tokenégetés?

A tokenégetés kifejezést akkor használják, ha a létező kriptovalutákat véglegesen ki akarják vonni a forgalomból.

A tokenek égetése bevetett gyakorlat a szektorban és elég egyértelmű célja van. A kriptovaluta megalkotója szándékosan éget, azaz kivon a forgalomból egy bizonyos számú tokent a rendelkezésre álló tokenek közül. Több oka is lehet ennek a tevékenységnek, de egyértelműen a leggyakoribb ok a defláció elkerülése. A legnagyobb blokkláncok mint a Bitcoin és Ethereum nem igazán alkalmazzák ezt az eljárást, az égetés inkább azt altcoinok és kisebb tokenek esetén jellemző, amellyel ellenőrizni tudják a forgalomban lévő tokeneket, és nagyobb ösztönzőt kínálnak a befektetőknek.

2. Hogyan működik a tokenégetés?

Habár a koncepció egyértelmű, többféleképpen is meg lehet valósítani.

Habár extrémnek hangzik a művelet, égetéskor a token nem bomlik szét szó szerint, hanem a jövőben felhasználhatatlanná válik. A folyamat szerint a token fejlesztője visszavásárolja vagy kivonja a forgalomból a tokent, így az elérhetetlenné válik. A token aláírása egy helyrehozhatatlan publikus tárcába ún. felfaló címre kerül, amely minden node számára látható, de teljesen lefagyasztott. Ezeknek a tokeneknek a státuszát közzéteszik a blokkláncon.

Többféle módon is tudják a projektek égetni a tokeneket, és a folyamat attól függ, mi a végleges célja a tevékenységnek. Néhányan egyszeri égetést alkalmaznak, ha az első tokenkibocsátás (ICO- initial coin offering) befejeződött, amellyel kivonják az el nem adott coinokat a forgalomból ezzel ösztönözve a tagokat. Mások rendszeres égetést alkalmaznak meghatározott vagy periodikus időközönként. A Binance például negyedévente éget tokeneket, hogy tartsa magát ahhoz az elköteleződéséhez, hogy 100 millió BNB tokent fog elégetni, azaz kivonni a forgalomból. A negyedévente elégetett tokenek mennyisége a platformon bonyolított kereskedési volumentől függ.

Mások mint a Ripple fokozatosan, minden egyes tranzakció után égetik a tokeneket. Ha felek tranzakciót kezdeményeznek az XRP-n keresztül, az egyik fél beállítja a jutalmat, amellyel kiválasztja a végrehajtás prioritását, de ez a jutalom nem kerül jóváírásra semmilyen központi hatóságnál. Helyette elégnek, amikor egy felfaló címre küldik a jutalékot, miután a tranzakció jóváíródott.

A stabilcoinok, mint a Tether akkor generálnak tokeneket, mikor a tőke a tartalékok közé kerül, és elégetnek azonos mennyiséget, amikor e tőkét kivonják vagy újrafelhasználják.

A mechanizmustól függetlenül az égetés fő célja, hogy a tokenek használhatatlanná váljanak, és véglegesen kitörlődjenek a forgalomból.

3. Miért égetnek a cégek tokeneket?

A megvalósítás módjától függetlenül a legtöbb cég a deflációt szeretné elkerülni az égetéssel. A legtöbb projekt ezzel a coinok stabil értékét szeretné fenntartani, és ösztönzőket kínál a kereskedőknek, hogy tartsák meg a coinokat.

Több oka is lehet amiért a cég a tokenek égetését választja. A leggyakoribb ok, hogy szeretnék növelni a tokenek értékét azzal, hogy csökkentik a kínálatot. A teória szerint, ha kevesebb coin áll rendelkezésre, akkor a tőzsdéken ezek annál értékesebbek. Éppen ezért a legtöbb kriptovaluta esetében végleges számú coin van forgalomban vagy jövőbeli kínálatban.

Azzal, hogy rajta tartják a kezüket a jelképes csapon, a projektek növelhetik minden egyes token értékét, és ösztönzőt kínálnak a folyamatos támogatáshoz. Ez a legnagyobb faktor a Binance periodikus égetése mögött, és az el nem adott coinok égetésénél a kibocsátáskor. Néhány esetben a token égetése egy hiba korrekciójának az eredménye, ilyen fordult elő a Tether esetében is. A cég véletlenül 5 milliárd USDT-t kreált, és el kellett égetnie, hogy elkerülje a destabilizációt az amerikai dollárral szemben.

Az értékpapírtokenek esetében, amelyek a birtoklójának jövőbeli osztalékot nyújtanak a projektből, úgy működnek mint a nagyvállalatok esetében a részvények visszavásárlása. A coinok piaci értéken kerülnek visszavásárlásra, és rögtön el is égetik azokat, hogy a birtokosnál lévő többi token értékét növeljék. Ha a coinokat piaci értéken vásárolják vissza, akkor a birtokosok még profitot is realizálhatnak az ügyleten, ha alacsonyabb árfolyamon vették mint a visszavásárlási ár.

Néhány projekt az égetéssel a spam tranzakciókat szeretné elkerülni, és biztonsági réteget alkot ezzel. A Ripple például minden egyes tranzakciója után elégeti a jutalékot, és ezzel megszüntetni az ösztönzőt a rendszer túlterhelésével elérhető gyors profithoz, és védi a rendszert a DDoS támadásoktól.

4. Használhatják az elégetett tokent bármi másra is?

Röviden: igen. Néhány projektnél a tokenek égetésével egy megbízhatóbb konszenzusos mechanizmust alkottak a tranzakciók ellenőrzésére a blokkláncon.

Az egyik legnépszerűbb mechanizmus, ami az égetésből fejlődött ki, a proof-of-burn (PoB) konszenzus, ami azon alapul, hogy a felhasználók a token megsemmisítésével bányászati jogokat nyernek. A proof-of-work szintén kedvelt választás, különösen a Bitcoin pártfogása miatt, de ez nagyon sok erőforrást használ el, és rendkívül drága lehet. PoB ezt azzal próbálja ellensúlyozni, hogy limitálja, mennyi blokkot ellenőrizhetnek a bányászok (és ezzel mennyi új blokkot kapcsolhatnak hozzá a blokklánchoz). Virtuális bányászmezőket teremtenek ezzel, ami az égetéssel fokozatosan növekedhet.

A teória alapján a tokenek égetése csökkenti a bányászok számát, és ezzel korlátozza az erőforrás igényt is, mivel a verseny is korlátozásra kerül. A gyakorlatban ez a mechanizmus a nagy bányászoknak, akik hatalmas mennyiségben tudnak tokeneket égetni egyszerre, aránytalan kapacitást nyújt. Ezt ellensúlyozva a legtöbb PoB bomlási sebességet alkalmaz, amely csökkenti a bányász bányászási kapacitását a tranzakciók ellenőrzésekor, így egyre több tokent kell befektetnie az égetéshez, hogy versenyképes maradjon. A PoB nagyon hasonlít a proof-of-stake mechanizmushoz, mert mind a kettő elvárja, hogy a felhasználók zárolják a meglévő eszközeiket a bányászati jogok megszerzéséhez. A PoB-bal ellentétben, azonban a ‘stakerek’ magukkal vihetik a coinjaikat, ha abbahagyják a bányászást.

5. Valóban hasznot hoz a tokentulajoknak a tokenek égetése?

Habár a projekteknek rendkívül kedvező a tokenek égetése, a folyamat nem zero-sum játék. A tokentulajdonosok is többféleképpen nyernek a folyamaton.

Úgy tűnhet, hogy az égetés csak a projekteknek nyújt előnyt, de a valóságban ez a mechanizmus a fejlesztők és a befektetők számára is kedvező. A legtöbb esetben a tokenek égetésével stabilizálni lehet a coinok értékét, és meg lehet zabolázni az inflációt. A stabilitás nagyobb ösztönzőt kínál a befektetőknek, hogy tartsák meg a coinokat, és tisztességes árfolyamot tartsanak fenn, amely növeli a hálózat rendelkezésre állását és az átviteli sebesség stabilitását. A tokenek égetése hozzájárul a projektekbe vetett bizalom és megbízhatóság növeléséhez, különösen a coinok kezdeti fejlesztési fázisában.

A másik nagy célja az égetésnek a befektetők körében a transzparencia fenntartása különösen új coinok kibocsátása után. Egy vállalat, amely fel nem osztott coinokat ad el a tőzsdén, extra profitot érhet el, de hamar olyan vádakkal találja szembe magát, hogy csak a profitra hajt. Másrészről azonban azok a projektek, amelyek biztosítják, hogy a felhalmozott támogatás csak az üzleti működés fenntartását szolgálja, elköteleződést mutatnak a befektetők irányában, és tisztességes áron értékelik a tokeneket.

A Ripple projektben például a tokenégetés a felhasználóknak biztonságot nyújt, és felgyorsítja a tranzakciókat mindenfajta perverz ösztönző nélkül. Mivel nincs más ösztönző arra, hogy magasabb jutalékot szabjanak ki a gyorsabb végrehajtáson kívül, a felhasználók bízhatnak a hálózatban, hogy az felelősségteljesen működik majd.

Vásárlás most!
Neked van
Kapsz
Az árak tartalmazzák a váltási költséget.

Likeolj bennünket!

Facebook Pagelike Widget