Játékelmélet és a kriptopénzek

Kriptopénzek és a játékelmélet

A játékelmélet rengeteg szálon kötődik a kriptopénzekhez, mégis sokszor elhanyagolt területnek számít egy-egy platform tervezésében. Annak ellenére, hogy alapjaiban határozza meg egy rendszer fenntarthatóságát és biztonságát.

Új erőre kapott a játékelmélettel kapcsolatos kutatás a kriptopénzek és a blokklánc technológia fokozatos terjedésével, amely révén egy teljesen új tudományterület, a kriptoökonomia is megszületett.

Ebben a cikkünkben áttekintjük, hogy a klasszikus és modern játékelmélet milyen hatással van a kriptopénz ökoszisztéma egyes szereplői és platformjai közötti interakciókra. Az alapokhoz ajánljuk, olvasd el a blokklánc technológia és a bitcoin bányászat működéséről szóló korábbi cikkeinket.

Játékelmélet alapjai

Leegyszerűsítve, a játékelmélet a logikai döntéshozás folyamata. A játékosok egy adott rendszer (mely lehet ténylegesen egy játék vagy előre megírt forgatókönyv) meghatározott paraméterein belül hoznak döntéseket. Matematikai modellek segítségével lehet felírni az egyes helyzetekben a döntéshozatal folyamatát, amely aztán az élet számos területén, így többek között a gazdaság, pszichológia, logika, számítástechnika, vagy éppen a decentralizált rendszerek területén alkalmazható.

Fogolydilemma

A játékelmélet tekinthető az emberi viselkedés egy leegyszerűsített modelljének, ahol a viselkedést bizonyos előre adott események határoznak meg, melyek befolyásolhatók különböző ösztönző rendszerekkel. Ezáltal pedig megjósolható a rendszerben az emberek lehetséges döntései.

Egy tipikus játékelméleti problémának három összetevője van: a játékosok, az stratégiák és a kimenetelek. A játékosok azok a szereplők, akik a döntést meghozzák. A stratégiák azoknak a lépéseknek az összessége, amelyet a szereplők lépnek meg figyelembe véve a többi játékos lépéseit és stratégiáját. A kimenetel pedig a játékos lépéseinek végeredménye. A rendszerben figyelembe véve a megfelelő ösztönző mechanizmusokat, a kimenetel egy adott irányba terelhető, vagyis többször egymás után lejátszva a játékot is ugyanazt az eredményt hozza majd. Ezzel pedig leegyszerűsítve előre megjósolható az emberi viselkedés adott feltételek mellett.

A fogolydilemma

A fogolydilemma a játékelmélet leggyakrabban hivatkozott példája, mely jól illusztrálja, hogyan működhet a valóságban egy játékelméleti probléma.

Egy olyan forgatókönyvet kell elképzelni, ahol két fogoly (A és B) kihallgatáson veszt részt a letartóztatásuk után. Mindkét fogoly külön szobában beszél az őrökkel és egymással nem tudnak kommunikálni. A kihallgató felajánlja, hogy ha a bűnözők egymás ellen vallanak, akkor csökken a kiszabott 10 éves büntetés 6 évre. Ha azonban nem sikerül vádat emelni ellenük, mert egyik se tett vallomást, akkor 6 hónap előzetes letartóztatás után szabadon távozhatnak.

Az alábbi ábra mutatja, mi történik az egyes kimenetelek során, ha a két fogoly egymás ellen vall, ha csak egyik vall a másik ellen vagy ha mindketten tagadnak minden.

B tagad B vall
A tagad Mindketten 6 hónapot kapnak A szabad, B 10 évet kap
A vall A 10 évet kap, B szabad Mindkettő 6 évet kap

Az nyilvánvaló, hogy mind A-nak, mind pedig B-nek külön-külön az a legjobb, ha a másik ellen vallanak, mert így szabadok lehetnek. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a másik fél tagadjon, különben mindkettőjük 6 évet kap. Ha azonban az öncélú viselkedést a két fogoly félre tudja tenni és együttműködik, akkor a legjobb opció számukra, ha mindketten tagadnak, így szabadulhatnak a leggyorsabban.

Bár ez egy igen leegyszerűsített példa, jól illusztrálja, hogyan használható a játékelmélet az emberi viselkedés vizsgálatára, és hogyan jósolható előre a racionális döntéshozás a lehetséges kimenetelek figyelembevételével.

Bevezetés a kriptoökonómiába

A játékelméleti problémák jól leírják a kriptopénz világban fennálló folyamatokat is, ami által egy új tudomány, a kriptoökonómia is megszületett. A kriptoökonómia tulajdonképpen a blokklánc protokollal rendelkező rendszerek viselkedését írja le figyelembe véve a platform kialakítását, hogy az milyen hatással van a résztvevők viselkedésére. A rendszer szereplői mellett pedig bevonhatók külső szereplők is a játékelméleti probléma felállításában, mely révén a valósághoz igen közel álló hálózatot lehet modellezni.

Kooperáció a kulcs

A kriptoökonómia segítségével vizsgálható egy hálózat az alapján, milyen ösztönzők vannak a rendszerben, ezáltal pedig megjósolható a legracionálisabb és legvalószínűbb döntés. Amennyiben pedig a modell jól működik egy igazán biztonságos, stabil és fenntartható rendszer alakítható ki vele.

Játékelmélet a bitcoin rendszerében

A decentralizált megosztott blokklánc technológián alapú hálózat – mint amilyen a bitcoin is – működésének elengedhetetlen követelménye, hogy a szereplők megfelelő konszenzusra jussanak egy tranzakció ellenőrzésekor. Úgy kell többségi döntést hozniuk, hogy közben egymásban sem bízhatnak meg a szereplők.

Összefogás kell a bitcoinnálA bitcoin protokoll ezt a problémát a proof-of-work modell alapján oldja meg. A modellben a bányászok egy bonyolult számítást igénylő matematikai problémát oldanak meg azért, hogy jutalmat kapjanak. A matematikai probléma megoldását a többi bányásznak is ellenőriznie kell, mely költséggel (elektromos áram) jár. Az így létrejött lánc azonban biztonságos és igen magas költséggel lehet csak manipulálni. Minél nagyobb a decentralizált hálózat, annál nehezebb a rendszert megtámadni.

Az ösztönző rendszeren keresztül a modell a játékosokat, akik ez esetben mind a bányászokat, mind pedig a kriptopénz használókat arra tereli, hogy becsületesen játszanak.

A bányászok

A bányászok ösztönzője a blokk jutalom, mely azért jár, ha először sikerül kibányászni egy blokkot (tehát megoldani a matematikai problémát). Jelenleg 12.5 bitcoin jár egy blokk kibányászásáért. A bányászok a jutalmat bitcoinban kapják, ezért a legfőbb érdekük az, hogy a bitcoin árfolyama emelkedjen és a hálózat biztonságos maradjon.

bitcoin bányászokFolyamatosan költségük jelentkezik elektromos áram formájában a bányászat során, ezért az erőfeszítésük elsüllyedt költségként jelentkezik, amennyiben rosszindulatú akcióban megtámadnák a hálózatot, amellyel a jutalom árfolyamát csökkentenék. A hálózat növekedésével ráadásul egyre drágább tisztességtelenül viselkedni a rendszeren belül. Emiatt egy pozitív visszacsatolás alakul ki, ahol a bányászok folyamatosan ösztönözve vannak arra, hogy fenntartsanak egy megbízható blokkláncot és megvédjék azt fenyegető támadásoktól.

A bányászok többféleképpen is tudnának rosszindulatúan cselekedni. Érvénytelen tranzakciókat vihetnek fel a blokkláncra érvényesnek beállítva vagy az érvénytelen blokkokon keresztül további blokkokat bányászhatnak, hogy több bitcoinhoz jussanak. Azonban itt lép be a játékelmélet mechanizmusa. Az érvénytelen blokkokat a bányászok többsége el fogja utasítani együttműködve egymással. A bányászok legfőbb pénzügyi érdeke ugyanis, hogy a többséggel maradjanak és ne hozzanak létre érvénytelen blokkokat az ezzel járó felesleges költségek kiadása miatt.

A pozitív visszacsatolás miatt a bitcoin blokklánca folyamatosan előidézi az egyensúlyi állapotot, ahol a felek kooperálnak és együttműködnek egymással. A rendszerben a bányászok többsége az együttműködést választja, azért, hogy mindenkor fennálló stabil hálózat jöjjön létre.

A felhasználók

Ami a bitcoin rendszerének felhasználóit illeti, számukra a legfontosabb, hogy a blokklánc minél hosszabb és egyben biztonságos legyen. E célt úgy érhetik el, hogy a felhasználók ismerik a fő blokkláncot és a további láncok közötti váltás felesleges komplikációként élik meg. A legtöbb felhasználó úszik az árral és feltételezi, hogy a rendszer ösztönzési mechanizmusa megfelelően működik és a bányászok megfelelően végzik a tranzakciók ellenőrzését.

A megosztott rendszerek problémái játékelméleti szempontból

Annak ellenére, hogy az ösztönző rendszer alapvetően a tisztességes részvétel felé tereli a hálózat résztvevőit, bitcoin ökoszisztéma mégis folyamatosan küzd problémákkal.

A decentralizáltság elve sokban sérül a bányásztársaságok kialakulásával, így a hálózat is jobban ki van téve egy 51%-os támadásnak. Ez esetben a tisztességtelen szándékú bányászok elegendő hálózati hash erőforrást birtokolnak ahhoz, hogy az eredetileg kialakult kooperációra alapuló játékot felülírják és egy olyan saját blokkláncot hozzanak létre, amely csak is az ő felügyeletük alatt működik. Ez valós problémát jelent nem csak a bitcoin, hanem több altcoin blokkláncát tekintve is.

A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a játékelméleti modell nem minden platformon keresztül vezethető le a valóságban. A racionalitás elve sokszor sérülhet, így a döntéseket előfordulhat, hogy érzelmi alapon hoznak meg egyes szereplők a racionális döntések helyett.

Coinmixed logo
Neked van
Kapsz
Email
Vásárlás regisztráció nélkül!
Telefonszám
Vezetéknév
Keresztnév
Tárcacím a kiküldéshez

Likeolj bennünket!

Facebook Pagelike Widget