blockchain tracking

Mi az a blockchain vagyis blokklánc? A technológia jelentése, működése

Mi az a blockchain, vagyis mi a blokklánc jelentése és hogyan működik?

A blokklánc technológia (ahogyan azt a neve is sugallja) egy adatblokkokból álló digitális lánc terminológiája.

A blockchain technológia (blokklánc technológia) lehetővé teszi a biztonságos adathordozásnak azt a formáját, ahol a blokkokban tárolt adatok egymást követően kriptográfiát használva sorba rendeződnek és így egy láncot alkotnak.

Mindegyik blokk tartalmazza:

  • az előző blokk kriptográfia segítségével titkosított hash-ét (ezzel hivatkoznak az előző blokkokra),
  • egy timestamp-et (időbélyeget),
  • és a tranzakciós adatot (általában merkel tree root hash-ként van reprezentálva).

Az legfontosabb funkciója a blockchain alapú adattárolásnak, hogy az adatokat nagyon nehéz megváltoztatni / megmásítani, mivel arra találták fel, hogy peer-to-peer (P2P) azaz több fél által futtathatóan és ellenőrizhető módon legyen használva.

Egy blockchain, ami csak egy központi szerveren fut, teljesen fölösleges: helyette akár használhatnánk egy Excel táblát is az adatok tárolására. Levonható következtetésnek, hogy a blockchain technológia tulajdonképpen egy elosztott adatbázis, amit főkönyvi technológiaként is megnevezhetünk.

Mivel több fél is futtatja és ellenőrzi a blockchain technológia segítségével létrehozott rendszerünket, ezért ha bármelyik fél megpróbálna változtatni valamit a már bejegyzett adatokon, akkor a másik fél azonnal értesülne erről, mivel a két lánc már nem lenne azonos/kompatibilis egymással.

Mivel legtöbb esetben peer-to-peer formában jelenik meg a blokklánc technológia, ezért valamilyen protokoll is fűződik hozzá, ami biztosítja a megfelelő node-ok (hálózatban résztvevő elérési pontok) közti kommunikációs és blokk ellenőrzési mechanizmust.

Abban az esetben, ha egy támadó át akarna írni egy blokkot, akkor az összes azt követő blokkot meg kell változtatnia és ehhez szükséges a teljes hálózat beleegyezése, ebben az esetben viszont egy új lánc születne. Ez azt jelenti, hogy a blockchain technológia igencsak biztonságos és magas szintű Byzantine fault tolerance az az Bizánci hiba tűrési határral rendelkezik.

Ki alkotta meg a blokkláncot?

Az elosztott adatbázist vagy blockchaint ezen formájában a Bitcoin (vásárlási lehetőségek: Lurdy ATM, illetve Coinmixed.eu) feltalálója, Satoshi Nakamoto alkotta meg 2008-ban, hogy tranzakciós könyvként szolgáljon egy decentralizált kriptovalutának, és így magába tudja hordozni az tranzakciók listáját így megoldva a tranzakciók nyilvántartása problémáját.

Ezzel Satoshi létrehozta az első azonnali fizetési rendszert, vagyis digitális pénzt az emberek számára anélkül, hogy az ellenőrzési hatalmat kívülállók kezébe adta volna.

Ezzel a találmánnyal a Bitcoin blockchain lett az első olyan peer-to-peer digitális valuta, ami megoldotta a “double-spending” problémáját úgy, hogy a hálózat nem szorítkozik valamilyen harmadik fél által végrehajtott ellenőrzési folyamatra.

Ezzel létrehozta a decentralizált ellenőrzési rendszert, amiben a résztvevők egymásra hagyatkoznak a feladatok elvégzésére.

A double-spending probléma kiiktatása annyit takar, hogy nem lehet kétszer ugyanazt a pénzt vagy adatbejegyzést elküldeni/elkölteni ugyanazon feladó által. Amennyiben a tranzakció bekerült egy blokkba, akkor pillanatokon belül minden hálózati résztvevő számára megérkezik az információ, hogy az adott pénz el lett költve.

Emellett Satoshi Nakamoto ötvözte a blokklánc ötletét a Proof-of-Work biztonsági rendszerrel, ami magát a bányászatot takarja. Ezt a rendszert Adam Beck találta ki a HashCash rendszerénél, de ez akkor még nem tudott megoldani számtalan egyéb problémát. Amire viszont sikeres megoldást nyújtott, az a pénz elosztásának protokoll szintű megszervezése centrális ellenőrzés nélkül.

A Bitcoin bányászat az az alapvető mechanizmus, ami a piacra helyezi a BTC-ket bányászati jutalom formájában: a bányászok készítik a blokkokat, amik utána a tranzakciókat is továbbítják és cserébe 1-1 blokk megjutalmazza az adott bányászt a munkáért cserébe.

A bányásznak abból lesz tényleges értéke, hogy az emberek felismerték a rendszer szükségességét és a Bitcoin kereskedelmi/befektetési értékét, és ez által hajlandóak pénzt adni a kibányászott coinokért.

A Bitcoin működése válaszolja meg igazán a “mi az a blockchain” kérdést, születése óta mind több területen jelenik meg a felhasználása a bankoktól kezdve az okos autógyártókig.

bitcoin mining Google

(Bitcoin bányász gépekről találatok a Google.com-on)

Mik a blokklánc tulajdonságai?

A főbb tulajdonságok listázva:

  • Megoldást kínál a “double-spend” problémára

Nem lehet kétszer elkölteni ugyanazt a coint onnantól, hogy a bányászok blokkot építettek köré.

A tranzakciók listáját innentől véglegesnek tekinthetjük egészen addig, ameddig nincs egy támadó, aki elég számítási teljesítménnyel rendelkezik, hogy átvegye a hálózat túlnyomó része fölötti uralmat.

  • Módosítást kizáró adatküldés

Utólag nem lehet módosítani a kész blokkláncon, kivétel ha abba a hálózat döntő része bele nem egyezik. Ebben az esetben valamilyen igencsak nyomatékos és pozitív oknak kell születnie, hogy keresztülvihető legyen a szükséges visszamenőleges változtatás.

  • Transzparens adathordozás

Minden fél számára nyitott a blokklánc, ezért nem tudják egymást átverni a felek. Ez a kriptovalutáktól függetlenül is hasznosítható, ha például számtalan egymástól távol álló, de egymással üzletelő cég szeretne adatokat tárolni későbbi egyeztetés végett.

  • Relatív egyszerű rendszer

Egyszerű és átlátható rendszer: a mai tudással bárki létrehozhat blokkláncot arra, hogy a fent említett tulajdonságokat kihasználva létrehozzon saját ellenőrzési vagy követési rendszert. Amire viszont oda kell figyelni, hogy maga a blokklánc mérete folyamatosan növekvő lesz, mivel minden keletkező adatot eltárol.

Milyen hasznos felhasználói rendszereket lehet blokkláncokból építeni?

A blokklánc folyamatosan növekvő használatnak örvend, ezért bemutatunk három példát, ahol nagy hatékonysággal fel tudjunk használni:

  • Termékkövetési rendszer

Építhetünk speciális követési rendszert, amikor az érintett cégek mindegyike hozzátesz valamit egy készülő termékhez, ami adott országokon keresztül halad át. Minden cég ellenőrzi a termék épségét, majd ennek megfelelően hozzáteszi a saját változtatását és tesz egy bejegyzést a közösen használt blokkláncba. Így minden fél számára ellenőrizhető, hogy hol került esetlegesen hiba a termékbe. A felek így átláthatóan átellenőrizhetik egymást valós időben.

blockchain tracking

(Az IBM blokklánc alapú étel-követési rendszerekkel foglalkozó anyagai, forrás: ibm.com)

  • Okos szerződések

A blockchain-re épülő Ethereumnak hála, bevezetésre kerültek a nyílt forráskódú smart contract-ok (okos szerződések), amik miatt képesek vagyunk különféle automatizált funkciók kifejlesztésére. Ezek úgynevezett intelligens szerződések, amiket a rendszer képes ellenőrizni és lefuttatni.

Felhasználási területek lehetnek például: ingatlanok bérbeadása automatikus fizetéssel és okos zárfeloldással, vagy hitelek kiadásának automatizálása (pénzügyi szolgáltatások esetén). Ezekben szintén az átláthatóság és a módosítást kizáró tulajdonság miatt játszik nagy szerepet a blokchain / blokklánc.

  • Különböző felek közti adatszolgáltatás

A blokklánc cégen belüli vagy cégen kívüli adatszolgáltatásra is tökéletesen alkalmas. Az iratok kapnak egy azonosítót vagy hozzácsatolunk egy IFPS-hez hasonló adattárazási rendszert és máris pontosan tudjuk követni az iratok bejegyzését és meglétét. Nincs többé elvesztett adat.

  • Bankok közti számlavezetés

A mai világban számtalan bank létezik, mindegyik különböző rendszereket épít ki saját használatra. A blokkláncnak köszönhetően viszont a bankok létre tudnak hozni olyan  információs rendszert, ahol nem kell egymásnak hozzáférést adni a saját hálózatukhoz,  csupán a közösen futtatott blokklánc alapú könyvelést kell elvégezniük.

Coinmixed logo
Neked van
Kapsz
Email
Vásárlás regisztráció nélkül!
Telefonszám
Vezetéknév
Keresztnév
Tárcacím a kiküldéshez

Likeolj bennünket!

Facebook Pagelike Widget