A Cardano (ADA) bemutatása

A kriptovalutákról szóló különféle diagramok mindegyikén fontos mérőszámnak számít a piaci kapitalizáció mértéke. Ez ugye a jelenlegi ár és a forgalomban lévő kínálat szorzataként határozható meg. Ha megnézzük ezt a mérőszámot a cikk írásának a pillanatában, akkor azt láthatjuk a Cardano kriptovaluta a piaci kapitalizációt tekintve az ötödik helyet foglalja el.

Voltak olyan cikkek is az elmúlt időszakban, amelyek egyértelműen arról írtak, hogy a Cardano (ADA) coin lehet az Ethereum egyik legnagyobb vetélytársa. Természetesen ezek csak véleménycikkek bizonyos tényező vizsgálata alapján, de az tény, hogy a Cardano az elmúlt időszak egyik sztárjának számít a kriptovilágban. De nézzük is csak meg közelebbről a Cardano blokkláncot és az ADA kriptovalutát!

Mi az a Cardano?

Alapvetően a Cardano (ADA) egy nyilvános blokklánc és egyben dApp fejlesztési platform. A Cardanót sokan harmadik generációs kriptovalutának is nevezik, hiszen elviekben kijavította az első- és másodikgenerációs kriptok gyermekbetegségeit. Ugye az elsőgenerációs kriptovaluták, mint a Bitcoin (amelynek Teslával való összefonódásáról itt írtunk), bevezették a decentralizált fizetési rendszerek biztonságos világát, míg a második generációba tartozó kriptok már dApp fejlesztési lehetőségeket is biztosítottak platformjukon. Ezzel szemben a harmadik generációs kriptok, mint a Cardano, már különböző rétegekben álló szerkezetet raktak össze, ezzel növelve a skálázhatóságot és a fenntarthatóságot.

Mert ugye azt nem kell bemutatni, hogy mennyire problémás például az Ethereum hálózatán lévő állandó zsúfoltság és skálázási probléma. Ráadásul a Cardano honlapjára fellépve egyből az az üzenet fogad minket, amit az ADA alapkoncepciójának is nevezhetünk. Mert a Cardano azzal reklámozza és hirdeti blokkláncát, hogy itt kell az összes újítónak, extravagáns fejlesztőnek és változást akarónak megjelennie, hiszen ez a blokklánc biztosítja azt a technológiát, ami a bizonyítékokon alapuló fejlesztési módszerekhez szükségesek. És a célok ennek megfelelően ugyanilyen nemesek, hiszen a projekt fejlesztőinek célja, hogy mindenki számára hozzáférést biztosítsanak a globális pénzügyi rendszerhez.

Hogy működik a Cardano és mi az az Ouroboros?

A Cardano platformja két rétegből áll. A Cardano Settlement Layernek (CSL) nevezett réteg biztosítja azt, hogy tranzakciókat hajthassunk végre ADA altcoinban, ami a Cardano kriptovalutája. A jelenleg még nem létező Control Layer (CL) kifejlesztésével az lesz a blokklánc mögött álló akadémikusok célja, hogy okosszerződéseknek biztosítsanak platformot. Tehát lehessen okosszerződéseket is generálni a blokkláncon. Egyes nyilatkozatok szerint a Cardano olyan igazán magasröptű célokat is kitűzött maga elé, hogy a platform együtt működhessen a mainstream pénzügyi rendszerrel is. Egyébként a két rétegre azért van szükség, mert ezáltal biztosítható, hogy az ADA tranzakciók végrehajtását nem fogja befolyásolni az, ha hirtelen megnő az aktivitás vagy mondjuk egy dApp népszerűsége leterheli a hálózatot.

Forrás: skalex.io

A Cardano proof-of-stake algoritmus alapján működik, azaz azok a csomópontok (node-ok) készítik a tranzakciós blokkokat a láncon, amelyek a legnagyobb számú coinnal rendelkeznek. Viszont a Cardano Ouroboros algoritmusa nem így működik. Apropó, az Ouroboros (magyar átírással uroborosz) egy sokat használt szimbólum, ez nem más, mint a saját farkába harapó kígyó, vagy sárkány. Szóval a normál proof-of-stake koncepcióhoz képest annyi a különbség az Ouroboros esetén, hogy itt a rendszer egy időperiódusra vonatkozóan kijelöl ún. slot vezetőket azok közül, akik a platformon csatlakoznak a stake poolhoz.

A slot az az adott, rendszer által meghatározott időperiódusban történt összes tranzakció. Természetesen annak kezelése is megoldott, ha esetleg a slot vezetője nem lenne online a slot időpontjában. A slotok egy ún. korszakba tartoznak, ami öt napot ölel fel magában. És ami különösen jó, hogy nem számít a mennyiség, akár kismennyiségű coinnal is lehet a stake poolhoz csatlakozni. És egy “korszak” végén kapja meg a jutalmat a következő blokk hozzáadásáért a blokk jóváhagyója. Viszont a bizonyos szempontból véletlenszerű kiválasztás okán ez azért tényleg egyenlőséget teremtő kezdeményezés. Bár a kiválasztásra növelhetjük az esélyünket, ha minél több ADA-t stakelünk.

A történet

A Cardano 2017. szeptemberében jött létre és egyáltalán nem ismeretlen emberek állnak mögötte. A projektet Jeremy Wood és Charles Hoskinson alapította. Ha véletlenül nem tudnánk kik ők, kiemeltek fejlesztőkként dolgoztok az Ethereum projektjén, egészen addig, amíg különféle nézetkülönbségek miatt ki nem szálltak a történetből. És egyébként pont ez a háttér adott jó kezdőlökést a Cardanónak, hiszen a Cardano pontosan azokra a problémákra adott azonnali választ, amire az Ethereum felhasználói panaszkodtak. És ismeretlen fejlesztők összetömörítése helyett a Cardano egyetemi professzorokat és komoly tudósokat vont be projektjébe, hogy így biztosítsa minden fejlesztésének megfelelő tudományos hátterét. Az Initial Coin Offeringen (kezdeti coin kibocsátás) közel 62 millió dollárt sikerült összeszedniük. Így stabilan indult meg az első applikáció 2017. szeptemberében a mainneten. A következő években aztán szépen lassan a Cardano bekerült az összes kriptotőzsdére és mindenki előtt ismertté vált a neve.

A Cardano mögött álló fejlesztők decentralizált formában, három különböző egységbe tömörülve működnek. A Cardano Foundation biztosítja a funkcionalitást és a protokol technológiájának védelmét. Ők küzdenek a szektorban a standardizációért és az interoperabilitásért. Az IOHK egy tudományos cég, amely a hálózat mögötti technológia fejlesztéséért felel. Végül ott van az EMURGO, ami a Cardano kereskedelmi alkalmazásának promóciójáért küzd és felel.

Az öt fejlesztési fázis

A Cardano projekt tekintetében amikor a fejlesztés végigér a kitűzött öt fázison, akkor megvalósulhat az az utópisztikus állapot, amelyben az interoperabilitás, a skálázhatóság és a fenntarthatóság is stabil és fenntartható lesz. Az első, Byron nevű fázisban váltak elérhető a coinok, de ekkor még centralizált blokkláncon zajlottak a tranzakciók. A második, Shelley fázisban vezették be a proof-of-stake algoritmust, ekkor kerültek a csomópontok a coinok tulajdonosainak kezébe. A harmadik, a Gougen fázis, amelyben egy felhasználóbarát környezet fog létrejönni az okosszerződésekhez, dAppokhoz. A negyedik, Basho fázis fogja megteremteni a skálázhatóság tökéletességét. Hiszen az oldalláncok létrehozásával a rendszer teljesítménye jelentősen meg fog nőni. Az utolsó, Voltaire fázisban pedig már nem az IOHK fog fejleszteni, hanem a rendszer változásait a közösség fogja eldönteni és finanszírozni is.

Forrás: cryptoslate.com

Aktualitások

A Cardano jelenlegi árfolyama egyáltalán nincs egy súlycsoportban a nagy kriptovalutákkal. Hiszen ezekben a napokban valamivel több, mint 1 amerikai dollárba kerül egy ADA, amihez képest mondjuk az alapítók által otthagyott Ethereum kétezerszer drágább. És bár teljesen ugyanúgy lehet beszerezni a Cardano valutáját, mint bármely más kriptovalutát, jelenleg nem nagyon terjedt el az elfogadása. Minimális olyan kereskedelmi hely van, ahol ADA tokennel lehet fizetni, még a kriptovalutákat annyira preferáló szerencsejáték-szektor sem karolta fel. Ezt fontos róla tudni, hiszen a sok előnye mellett azért szokták kritikák is érni. Főleg az utóbbi időben, amikor sokan arról kezdtek beszélni, hogy az Ethereum vetélytársa lesz ez a kriptovaluta. Tárolása történhet asztali tárcában, mobil tárcában és hidegtárcában is, amely utóbbi opciót mindig a nagyobb befektetőknek szoktak ajánlani. Kezdőként a mobiltárca a legjobb és legkönnyebben használható megoldás. Ha viszont további biztosítékra van szükségünk, akkor asztali tárcára válthatunk.

Coinmixed logo
Neked van
Kapsz
Email
Vásárlás regisztráció nélkül!
Telefonszám
Vezetéknév
Keresztnév
Tárcacím a kiküldéshez

Likeolj bennünket!

Facebook Pagelike Widget